Miért ellenezzük a szélerőműveket? (SZE)

A SZE a táj vizuális jellegét jelentősen megváltoztatják.  A terület többfunkciós kihasználása jelentős mértékben csökkenik.

A SZE visszafordíthatatlan kárt okoznak az egyes területek atraktivitásában

A SZE zajt okoznak, infrahang- és ultrhanghatást keltenek

A SZE egészségi problémákat okoznak

A SZE kárso hatással vannak a szabadon élő állatvilágra, főképp a madarakra

A SZE strobiszkopikus hatást keltenek – a fényerő ritmikus változása a lapátoktól

A SZE a környező lakosoknak gyakorlatilg semmyilyen profitot nem termelnek

A SZE jelentősen drágább villanyáramot termelnek, mint egyes más források

A SZE a környező ingatlanok értékét jelentősen csökkentik

A SZE a klíma feltételei szerint termelnek, nem a valóságos szükséglet szerint

A SZE építését magunk támogatjuk az emelt villany árának emelt árában, mivel a villamosművek a drágább felvásárlási árat a fogyasztói árba belekalkulálja

A SZE nem teremtenek munkahelyet, ha figyelembe vesszük, hogy tönkreteszik a fejlődőképes turizmusban rejlő  munkahelyteremtő lehetőségeket

A SZE nem oldjék meg az atom- és hőerőművek problémáját.  Szélhiány ,  erős szél, fagy  eseténtárolt energiára van szükség vagy éppen a klasszikus forrásokra

A SZE energiatároló rendszere veszélyezteti az ivóvízkészletet

Szélerőművek

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Polák László, Ekecs polgármestere elmondta, annak idején 7 éves szerződést kötöttek a potenciális befektetőkkel, azaz az önkormányzat erre az időszakra vállalt kötelezettséget, hogy a tulajdonában lévő területet fenntartja a projekt céljaira. Mint mondta, a cég képviselői ma is reális lehetőségnek látják, hogy 2010–2012 táján megépülhetnek a szélerőművek. Annak ellenére is, hogy az eljárás nem egyszerű. A hatástanulmány megvitatásán egyebek között az is szóba került: a környezetvédelmi minisztérium átmenetileg felfüggesztette a hivatalos eljárást minden Szlovákiába tervezett szélerőmű esetében, ugyanis most látja elérkezettnek az időt, hogy a kérdést központilag szabályozza.

Az ekecsi projekt

Az ekecsi projekt szerint a község és a szomszédos település, Nyárasd között 15 szélerőművet építenének a befektetők. A terület mellett szól, hogy megfelelő távolságra fekszik a lakóövezettől, megfelelők a lehetőségek a meglévő energiahálózathoz való csatlakozáshoz, továbbá a vidék amúgy is olyannyira „emberarcú”, hogy a 138 méter magas tornyok nem változtatnák meg alapvetően a jellegét. Egyebek között ezt a tényt emelte ki Martin Kovačič, az Ekos Plus kft. munkatársa, a hatástanulmány szerzője is. Elemzésében az esetleges negatív hatásokra is kitért. Mint mondta, a vidék állatvilágából elsősorban a madarakat – ezen belül is főleg a ragadozó madarakat –, valamint a denevéreket veszélyeztethetik a leendő turbinák. A kockázatot azonban elfogadhatónak minősítette. A kivitelező eredetileg két projektet készített, környezetvédelmi szempontból a kisebb kapacitású, de magasabb tornyok megépítését ajánlották. Körülbelül ezt a véleményt fogalmazta meg a Környezetvédelmi Hivatal is. Polák Lászlótól azt is megtudtuk, az eddigi egyeztetések és véleményezések során nemcsak a környezetvédelmi hatóságoknak voltak fenntartásaik, hanem a pozsonyi repülőtér is kifogással élt – a tervezett szélerőműpark ugyanis a repülőtér védőzónájának szélén található.

A legújabb helyszín

Mad, Padány és Alistál kataszterében a komáromi székhelyű, magyarországi és szlovákiai tulajdonosokhoz köthető Windcom kft. tervez szélerőműparkot. A Dunaszerdahelyi járásban ez a harmadik nyilvánosságra került tervezet a megújuló energiaforrás kiaknázására.

„Ez egy jó bevételi forrás egy olyan faluban, ahol a szövetkezeten kívül soha semmi más nem volt” – újságolta László Gábor, Mad polgármestere. A Dunaszerdahelyhez közeli község lenne az intelligens szélerőműpark központja, ott létesülne a transzformátorállomás, és ott állna a legtöbb torony. (Padány kataszterében hat, Alistálnál egy torony épülne.) Forró Béla, a Windcom egyik ügyvezetője elmondta, 20-21 toronyból álló intelligens szélparkot terveznek, amelynek lényege, hogy energiatároló rendszere lesz, amellyel a jó napokon termelt elektromosságot lehet tárolni, és a csendes vagy a stabilitást veszélyeztető túl erős széllel járó napokon felhasználni. 82 millió eurós (2,5 milliárd korona) beruházásról van szó, projektjük jelenleg véleményeztetési stádiumban van. A tornyokhoz szükséges területeket a faluktól és magánszemélyektől már bérlik, a 30 évre szóló szerződéseket már megkötötték.

A községek önkormányzatai támogatják a tervezetet, mert jó bevételi forrásnak tartják. Madban például megtudtuk, hogy a községi épületek villanyellátását is a szélerőműből biztosítanák, így a vállalkozói adón és a tornyok után fizetett illetéken kívül ez is a falu javára válna. Padány polgármestere, Varga Árpád elmondta, képviselő-testületük azért adta áldását a tervezetre, mert úgy vélik, jó, ha befektetés jön a faluba. Támogatják az energiatermelés ezen formáját, mert nem büdös és nem is füstöl, esztétikailag sem rossz. A döntésnél figyelembe vették a környezeti hatásokat, de úgy vélik, több a pozitívum, mert megújuló energiaforrás.

A cég egy éve szélerősség- és széliránymérő tornyot is elhelyezett már Mad közelében. A tervezet ellen eddig csak a vadászok emelték fel szavukat, mert a vadállomány zavarásától tartanak.

Dióspatonyban már építenek

A Dióspatonyba tervezett szélerőmű transzformátorállomását már elkezdték építeni, a naperőmű projektje tervezési fázisban van. „A cég jelenleg egy transzformátorállomást épít a kataszterünkben, szélerőmű-projektjük ugyanis előrehaladottabb szakaszban van. Környezetvédelmi tanulmányuk zöldet kapott, miután egy éven át figyelték a környék állatvilágát. 10-15 szélmalmot terveznek, ami a falunak is bevételt jelent, mert egy részük községi területen állna” – informálta lapunkat Gálffy Szilárd polgármester. (as, jom)
( Forrás: Új Szó, 2009. február 3.)