Mit nevezünk megújuló energiaforrásnak? Előnyök és hátrányok.

A ’megújuló energiaforrások’ olyan, ’soha ki nem merülő’ természetes energiaforrások, mint a nap és a szél.
A megújuló energiarendszerek ezeket a természetes energiaforrásokat alakítják át könnyen felhasználható energiává (villamos- és hőenergiává). A megújuló energiarendszerek alatt gyakran csak a villamos energia termelését értjük, jóllehet többek között pl. a fűtésre felhasználható hőtermelés szintén lehetséges (geotermikus energia, napkollektor).
A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiával kapcsolatos európai irányelv szerint a megújuló energiaforrások a következők:
• Vízenergia
• Biomassza (szilárd anyagok, bio-üzemanyagok, hulladékokból és szennyvízkezelőkből származó gázok, biogázok)
• Szél
• Nap (fényelektromos, hőelektromos)
• Geotermikus
• Hullám- és árapály energia
• Biológiailag lebontható hulladék.
A legtöbb megújuló energiaforrást felhasználó rendszer egyben elosztott energiatermelésű rendszer is, bár a nagyteljesítményű vízerőművek, a tengeri szélerőmű parkok és a biomasszát is felhasználó hagyományos (fosszilis energiahordozókkal táplált) erőművek kivételt képeznek. Az elosztott energiaforrásnak a fogyasztás középpontjában vagy ahhoz közel a hálózatra csatlakozó, a hálózat fogyasztói teljesítményénél általában nagyobb teljesítményű elosztott villamosenergia-termelő (esetleg villamosenergia-tároló) berendezést nevezünk.
A megújuló energiarendszerek legfontosabb előnye, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat, mivel nem használnak fel fosszilis energiahordozókat. További előny az energiahordozók árától való függetlenség Ez csökkenti a megújuló energiarendszerek üzemeltetési költségeit, és csökkenti az üzemeltetési kockázatokat is. A megújuló energiarendszerek legnagyobb hátránya a nagy beruházási költség, amely gyakran nagyobb, mint a nem megújuló energiaforrásokon alapuló erőműveké. Például egy gázturbinás erőmű beruházási költsége 500 euró/kW, míg egy szélerőműé több mint 900 euró/kW. A megújuló energiaforrások további hátrányai a helyszínnel szemben támasztott különleges követelmények és a termelt energia kiszámíthatatlansága. A megújuló energiaforrás (nap, szél, víz) rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja a megújuló energiarendszer megvalósíthatóságát, amely környezetvédelmi kérdéseket is felvethet. A megújuló energiaforrások kiszámíthatatlansága a villamosenergia-rendszer stabilitásának költségeit is növelik, és tartalékkapacitások kiépítését követelik meg, például szélerőművek esetén a szélerősség változásai miatt. Ez a probléma már jelentkezett azokon a területeken, ahol jelentős a szélerőművek elterjedése mint pl. Németországban és Dániában
Egyes elemzők szerint  " egy szélerőmü kb. 10-20 évig üzemel,aztán veszélyes hulladék lesz belőle (több tonna műanyag, műgyanta, festék). Előállítása sem kevés energiába kerül. A napelem előállítása is rengeteg energiát és mérgező anyagot igényel. És 20-30 év mulva szintén veszélyes hulladék. Geotermikus jó ötlet, de nagyon drága és energia termelésre csak nagyon korlátozottan használható..."

Vezetö német tudósok tucatjai fordultak nyílt levélben Angela Merkelhez, hogy függessze fel a német kormány a klímakatasztrófa hazugságára épülö, egyébként csak a politikai elitnek pénzt hajtó klímapolitikáját. 2003 óta a klíma egyáltalán nem mutat enorm változást, az addig tapasztalható jelenségek megfelelnek a többszáz (- ezer ) éves anomáliáknak (természetesen ezt hosszasan kifejtik, kutatási eredményekkel, számadatokkal) A klímakatasztrófa semmi több, mint egy hatalmas hasznot hajtó üzletág !!!! Az alternatív energiák ( SZÉL-, biodízel, biomassza, stb.) adófizetöi pénzekböl való támogatása ui. hatalmas pénzeket forgat vissza az "idea" kitalálóinak (politikusok, iparmágnások, üzleti krém, stb.) zsebébe!
( a Quelle-ére rákattintva  olvasható az egész levél! : https://www.klimaskeptiker.info/index.php?seite=einzelmeldung.php?nachrichtid=441

A következő címszavakban a közvetlen környezetünkben tervezett beruházásokról fogunk tájékoztatást nyújtani