Date: 22/08/2015

By: szűcséva

Subject: Az egyedüli változás, amiben hihetünk - P.C.Roberts

Hogy lényeges kérdésekben változást érhessünk el, az embereknek abba kell hagyniuk a „kövessük a vezért” játékot. De ha az emberek abbahagyják a vezér követését, akkor ki fogja vezetni őket? A válasz: senki! Magadnak kell vezérelned önmagadat.

Csakhogy az önvezérlést nem lehet megvásárolni, ajándékba kapni, vagy kívülről ránk erőszakolni. Annak belülről kell jönnie. Azzal kezdődik, hogy semmit sem vársz a „vezetőidtől”, és föléred ésszel, hogy mindennek belőled kell fakadnia. Azt jelenti, hogy megvan benned a bátorság, hogy ne vágódj hasra a hatalom előtt; megvan benned a méltóság, hogy számot tarts jogos és szent helyedre a Földön; hogy tiszteled önmagadat, és ezt másoktól is elvárod, és tiszteletben részesíted mindazokat, akik megérdemlik, akármi is a rangjuk vagy az osztályhelyzetük. Becsületességet jelent, hogy megtartod a szavad, és aszerint is élsz. És szenvedélyt jelent, hogy értelmes és meggyőződéseken alapuló életet élsz; hogy a szíved érzi, amit az elméd fölfog.

Ez nem a „mindenki önmagáért” elvét hirdető kiáltvány, hanem a bátorsággal, méltósággal, tisztelettel, becsülettel és szenvedéllyel telített egyének fölhívása együttműködésre, hogy olyan jövőt képzeljenek el, amelyet nem az uralmon levő politikai pártok és az általuk képviselt elvtelen és elnyomó rendszerek kényszerítenek rájuk.

Addig nem lehetséges „Mi, a Nép” nevében megszólalni, amíg „Én, a Személy” nem vagyok hajlandó kiállni a magam igazáért.

Ha azt akarjuk, hogy megváltozzon a jövő, az egyénnek kell megváltoznia. Ha elegendő számú egyén megváltozik, minden megváltozik.